Főoldal › Oktatás › Könyvtár › Könyvtár dokumentumok

Dokumentumok

 

 

Új beszerzések - Ajánlók

Hasznos linkek

Szolgáltatások

Szabályzatok

A könyvtár története

Pályázatok

Galéria

 

 

 

Új beszerzések - Ajánlók

 

Boo, Katherine: Az örök szépségen túl

Asher, Jay: Kezünkben a jövőnk

McCullough, David: A Wright fivérek : A repülés szerelmesei

Walls, Jeannette: Az Ezüst Csillag

Di Fulvio, Luca: A lány, aki megérintette az eget

 

Vissza

Hasznos linkek

 

Irodalmi elemzések adatbázisa: rec.jakd.hu

Soproni Széchenyi István Városi Könyvtár: szivk.hu

Országos Széchényi Könyvtár: oszk.hu

Magyarországi könyvtárak közös katalógusa: mokka.hu

Kortárs magyar írók digitalizált művei: dia.hu

Magyar Elektronikus Könyvtár (magyar nyelvű, vagy magyar vonatkozású digitalizált művek): mek.oszk.hu

Első magyar olvasói közösségi oldal (könyvajánlók, értékelések, idézetek): moly.hu

Nyugat-magyarországi Egyetem Központi Könyvtár és Levéltár: ilex.efe.hu

 

vissza

Szolgáltatások

Beiratkozás:

Az iskolai könyvtárat minden tanár, tanuló és technikai dolgozó ingyenesen használhatja.

Kölcsönzés:

A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tudtával szabad kivinni.

Minden olvasó csak a saját nevére kölcsönözhet.

A kölcsönzési határidő egy hónap, mely szükség esetén meghosszabbítható. Tankönyvek esetében ez egy tanév. 
Ha a diák csak egy tanóra időtartamára kölcsönöz tankönyvet, azt legkésőbb a következő munkanapon a könyvtár zárásáig vissza kell hoznia.  A könyvtárral szemben fennálló tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe. 

Helyben olvasás: 

A könyvtár olvasóterme a nyitvatartási idő alatt rendelkezésre áll a tanárok és a diákok részére. 
 

Tájékoztató tevékenység: 

Tájékoztató szolgálat keretében a könyvtáros eligazítást ad a könyvtár és dokumentumai használatához szükséges ismeretekről. Bibliográfiai és ténybeli szolgáltatást nyújt. Segíti az iskolai munkához, tanulmányi versenyekhez szükséges irodalomkutatást.

Számítógép-, és internet-használat: 

A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a 
számítógépek használata tilos. 
A számítógépek használatának elsődleges célja az iskolai tanulmányokhoz, feladatokhoz, versenyekhez kapcsolódó ismeretszerzés. 


Könyvtárközi kölcsönzés: 

Az iskolai könyvtár állományából hiányzó dokumentumokhoz könyvtárközi kölcsönzéssel juthatunk hozzá. 

Fénymásolás:

A szerzői jogi törvény betartásával lehetőség van kizárólag könyvtári dokumentumok másolására. 

Nava-pont:

Iskolánk hivatalos szerződéses partnere a Nemzeti Audiovizuális Archivumnak. A NAVA gyűjti, megőrzi és a NAVA-pontokon elérhetővé teszi az M1, M2,Duna Tv, RTL Klub, TV2, Kossuth rádió, Petőfi rádió, Bartók rádió magyar gyártású vagy magyar vonatkozású műsorait. Az iskolai könyvtár számítógépén ingyenesen megnézhetőek ezek a műsorok. További információ itt.

 

Vissza

Szabályzatok

Az iskolai könyvtár működési szabályzata

 A könyvtárra vonatkozó adatok

A könyvtár neve: Soproni Széchenyi István Gimnázium Könyvtára Címe: 9400 Sopron, Templom u. 26.

Tel./Fax: 99/505-390

Helye: Földszint 007. sz. terem

Fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A könyvtár létesítésének időpontja: 1870

Jellege: Középiskolai könyvtár, zárt kölcsönzési rendszerrel (csak az iskola dolgozói  és diákjai vehetik igénybe).

   Az iskolai könyvtár személyi állománya a mindenkori törvényeknek megfelelően az iskola tanulói létszámához (600-650 fő) igazodóan kerül kinevezésre.

Nyitvatartás:

Hétfő: 7.45-13.30

Kedd: 9.00-13.00

Szerda: 7.45-13.00

Csütörtök: 7.45-15.00

Péntek: 7.45-11.30

 

   Bélyegzői:

1. Széchenyi Gimnázium Könyvtára – Sopron

         2. Leltári sz. – Szakjelzet

 

Az iskolai könyvtár működését meghatározó jogszabályok

 

2013. évi CCXXXII. törvény a tankönyvpiac rendjéről

2011. évi 190. törvény a nemzeti köznevelésről (53. §, 45.§, 62. §, 98. §, 2.   melléklet,3. melléklet)

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelés-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (4.§, 92. §, 120. §, 161. §, 163. §, 164. §,165. §, 166. §, 167. §, valamint a Felszerelési jegyzék)

2012. évi CLII. törvény A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról  és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról

2012. évi I. törvény A munka törvénykönyvéről

2012. évi CXXV. A tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. módosításáról 2012. évi CLXXXVIII. törvény A köznevelési feladatot ellátó egyes önkormányzati fenntartású intézmények állami fenntartásba vételéről

 4/2017 (IV.10.) EMMI rendelet A tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 17/2014. (III. 12.) rendelet módosításáról

 

A könyvtár feladatai:

   Az iskolai könyvtár szakszerűen fejlesztett és feltárt gyűjteményére épülő szolgáltatásaival, felhasználva a könyvtári rendszer nyújtotta lehetőségeket, az iskolai nevelői-oktató munka szellemi bázisa.

   Biztosítja az iskola nevelői és tanulói részére a neveléshez, oktatáshoz szükséges ismerethordozókat (könyv, folyóirat, audiovizuális és egyéb információhordozók)

   Központi szerepet játszik az iskola olvasás- és könyvtárpedagógiai tevékenységében. Eszközeivel megalapozva a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, segíti az olvasási szokások kifejlesztését.

   Kielégíti a szaktanári–tanulói alapvető pedagógiai, szép- és szakirodalmi információs igényeket.

   Könyvtári ismeretek elsajátítása tanórákon. Tanítása a 7-12. évfolyamokon történik az informatika tárgyon belül, tömbösítve, dolgozati érdemjeggyel lezárva. (Részletesen ld. az iskola helyi tantervében)

 

Az iskolai könyvtár szolgáltatásai

   Kölcsönzés:

Az iskola minden dolgozója és tanulója automatikusan tagja az iskolai könyvtárnak. A kölcsönzés időtartama 1 hónap, ill. bizonyos tankönyveknél egy (vagy több)  tanév.  Minden  tanév  végén  az  összes  kölcsönzött  dokumentum  visszakerül,kivéve    a    több    tanévre    kiadott   tankönyveket.    Egy    tanulónál,    tanárnál    lévő dokumentumok száma nincs korlátozva.

   Helyben olvasás:

A könyvtár olvasóterme a nyitvatartási idő alatt rendelkezésre áll a tanárok és a diákok részére.

A könyvtári e-Corvina adatbázis számítógépen elérhető, a dokumentumok közötti gyors keresés lehetséges, amely alkalmassá teszi a könyvtárat az irodalomkutatásra, illetve témabibliográfia készítésére.

   Tájékoztató tevékenység:

A különböző műveltségterületek ismereteinek elsajátítása során is egyre nagyobb szerepet kap a könyvtár tájékoztató tevékenysége, a tanulók önálló információhasználatra való nevelése. A könyvtár állományának, eszközeinek a  tanulási órába, a tanítás folyamatába való beépítése, beépülése pedig szükségessé teszi a könyvtár minél szélesebb körben történő helyben való használatát.

   Számítógép-, és internet-használat:

A könyvtárban elhelyezett számítógépeket tanítványaink a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szabadon használhatják. Tanári felügyelet nélkül a számítógépek használata tilos. A tanulók felelősséggel tartoznak a számítógép hibáinak, esetleges hiányosságainak azonnali bejelentéséért. Ha a tanuló nem jelentette be, hogy a számítógépet hibás, működésképtelen, hiányos állapotban találta, akkor a hiba, hiányosság bekövetkeztét az ő munkálkodása következményének kell tekinteni. A számítógépek használatának elsődleges célja az iskolai tanulmányokhoz, feladatokhoz, versenyekhez kapcsolódó ismeretszerzés.

   Szolgáltatások közvetítése, könyvtárközi kölcsönzés lebonyolítása:

Más könyvtárak szolgáltatásainak közvetítése. Az internetes adatbázisok használatának elősegítése, megtanítása.

   Fénymásolási szolgáltatás:

A szerzői jogi törvény betartásával lehetőség van a könyvtári dokumentumok másolására.

 

Gyűjteményszervezés 

Az állománygyarapítás módjai:

vétel: A vétel forrását a mindenkori fenntartó biztosítja, módjai: megrendeléssel a kiadótól, internetes áruházból, vagy közvetlenül a boltokból.

ajándék:   magánszemélyek   ajándékozása,   illetve   a        Széchenyi   Alma    Mater   Sopron Alapítványtól való ajándékozás a jellemző

csere:  kis szerepet játszik az állománygyarapításban.

A vétel, ajándék vagy csere útján a könyvtár birtokába került minden dokumentumot nyilvántartásba kell venni, leltári számmal és vonalkóddal kell ellátni. Ez alól kivételt képeznek a folyóiratok, melyek beérkezését CARDEX-lapon kell jelölni.

Az ingyenes tankönyvellátásra jogosult tanulók számára beszerzett tartós tankönyveket szintén nyilvántartásba kell venni.

  Állományapasztás:

Az állományból a dokumentum az alábbi okok miatt törölhető:

                   tervszerű állományapasztás (az elavult és fölösleges dokumentumok kivonása évente egy alkalommal)

   természetes    elhasználódás,    rongálódás    (ez    főleg    szépirodalmi    könyveket    és tankönyveket érint)

   hiány (ez kis mennyiségben minden tanév végén előfordul, ilyenkor a tanuló megfizeti a könyv jelenlegi forgalmi értékét)

A leselejtezett dokumentumokról jegyzék készül, mely minden tanév végén lezárásra, majd engedélyezésre kerül.

Az állomány ellenőrzése:

A könyvtári állomány leltározása – azaz mennyiségi felvétele – a 3/1975.(VIII.17) KM-PM együttes rendeletnek megfelelően történik.

 Állományvédelem:

A kurrens könyvanyag, ill. folyóiratok kölcsönözhetőek, a muzeális és muzeális jellegű dokumentumok nem kölcsönözhetőek.

A könyvtárból kihelyezett letétek:

A szaktantermekbe, szertárakba ill. a tanári szobába az oktató munkát segítendő letétek kihelyezésére van lehetőség. A letétek anyagáról lelőhely-nyilvántartást kell vezetni.

 

Gyűjtőköri Szabályzat

 

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű szakkönyvtár, amelynek legalapvetőbb,  sajátos feladata az iskolai oktató nevelőmunka megalapozása. E feladat ellátása érdekében az iskolai könyvtár szisztematikusan gyűjti, feltárja, megőrzi és rendelkezésre bocsátja dokumentumait.

 

 Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét az intézmény által megfogalmazott és a nevelőtestület által elfogadott pedagógiai program határozza meg. Az állomány tervszerű meghatározott irányú fejlesztésekor az iskola pedagógiai programja által megfogalmazott cél- és feladatrendszerből kell kiindulni. Ez adja meg a könyvtár alapfunkcióját. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik.

Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét meghatározó tényezők

   Az iskola típusa: gimnázium, ahol nappali rendszerben hat évfolyamos, öt évfolyamos nyelvi, valamint négy évfolyamos gimnáziumi képzés folyik. Iskolánkban az egyes osztályokban emelt óraszámban oktatják a matematika, fizika, magyar nyelv és irodalom és a történelem tantárgyakat valamint az idegen nyelveket (angol, német, orosz, francia).

Az iskola földrajzi elhelyezkedése. A városban működő többi könyvtár elérhetősége, gyűjtőköre (városi könyvtár, egyetemi könyvtár, más középiskolai könyvtárak). Könyvtárunk biztosítja a közelben elérhető más könyvtárak gyűjteményeinek használatát - könyvtárközi kölcsönzéssel.

Az iskola pedagógiai programja. Nevelési célja:

alapműveltség adása

a továbbtanulás alappillére

 Módszertani kultúrája (azaz a legfrissebb pedagógiai és módszertani irodalom beszerzése és tanítása)

Könyvtári és információ szerzési szükségletek kielégítése. A dokumentumok didaktikai szerepe

  Az iskola megfelelő könyvtári környezete (azaz: Megfelelő helyiség van az olvasásra, tanórára, és a könyvtári tanórákra, valamint a számítógépek használatára. Egy külön kutatószobában találhatóak a muzeális és muzeális jellegű dokumentumok, munkaasztallal, számítógépekkel.)

A könyvtár informatikai-infrastrukturális fejlettsége (Országos közös katalógushoz való hozzáférés az olvasók és a könyvtáros számára is, az interneten található, oktatást segítő tartalmak letöltésére, nyomtatására való lehetőség, a könyvtár állományába tartozó dokumentumok fénymásolásának, szkennelésének lehetősége. Mindezeket lehetővé teszik a könyvtári számítógépek, és egy multifunkcionális nyomtató-szkenner-fénymásoló berendezés.)

 

 A könyvtár gyűjtőköre

A gyűjtésszempontjai:

Az iskolai könyvtár olyan általános gyűjtőkörű, korlátozottan nyilvános szakkönyvtár, amely megőrzi, feltárja, szisztematikusan gyűjti és használatra bocsátja azokat a dokumentumokat, amelyek megalapozzák az iskolában folyó oktató - nevelőmunkát. A tanulók részéről teljességre törekvő, a pedagógusok részéről értékelő válogatással gyűjt.

Fő gyűjtőkör:

A törzsanyag fő gyűjtési szempontja a viszonylagos teljességre való törekvés. A tanulás, tanítás során eszközként jelenik meg:

lírai, prózai, drámai antológiák

klasszikus és kortárs szerzők művei, gyűjteményes kötetei egyes klasszikus és kortárs szerzők teljes életművei nemzetek irodalma (klasszikus és modem irodalom) tematikus antológiák

életrajzok, történelmi regények ifjúsági regények

általános lexikonok enciklopédiák

az újonnan belépő etika- és hittan tantárgyak tanításához szükséges dokumentumok

a tananyaghoz kapcsolódó - a tudományokat részben vagy teljesen bemutató alap- és középszintű segédkönyvek, történeti összefoglalók, ismeretközlő művek

a középiskolában használt tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok

a megyére és városunkra vonatkozó helyismereti és helytörténeti kiadványok névadónk, Széchenyi István munkásságáról, életéről szóló dokumentumok

a helyi tantervekhez kapcsolódó "kötelező" és ajánlott olvasmányok a nevelés, oktatás elméletévei foglalkozó legfontosabb kézikönyvek

a különféle tantárgyak oktatását segítő módszertani kézikönyvek, segédletek pszichológiai művek, gyermek és ifjúkor lélektana

felvételi követelményekről, a továbbtanulás lehetőségeiről készített kiadványok az iskolai könyvtár tevékenységét érintő jogszabályok, állásfoglalások napilapok, szaklapok, magyar és idegen nyelvű folyóiratok,

kiadványok az iskolai könyvtár állománygyarapításához, pl. mintakatalógusok, tantárgyi bibliográfiák, jegyzékek,

az oktatással összefüggő statisztikai kiadványok, kimutatások

családjogi, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei

az oktatással kapcsolatos jogszabályok, rendeletek és azok gyűjteményei

a tanügyigazgatással, gazdálkodással kapcsolatos szakirodalom és jogszabályok,  illetve azok gyűjteményei

 

 Mellék gyűjtőkör:

a fő gyűjtőkört kiegészítő, erős válogatással gyűjtött dokumentumok köre audiovizuális dokumentumok: CD-k, DVD-k, CD-ROM-ok.

 

 Tipológia, dokumentum típusok:

  1. Nyomtatott dokumentumok

könyv (kurrens, muzeális jellegű és muzeális könyvek) segédkönyv, tankönyv, tartós tankönyv

periodikumok: folyóiratok térképek, atlaszok

  1. Audiovizuális ismerethordozók

képi dokumentumok (DVD, videokazetta) hangzó dokumentumok (magnókazetta, CD)

  1. Számítógépprogramok, számítógéppel olvasható ismerethordozók: CD-ROM,  multimédiás

CD-k

 

 Könyvtárhasználati Szabályzat

 

Az iskolai könyvtár legfőbb feladata, hogy a tanítás ideje alatt és a tanítási órán kívül lehetővé tegye a gyűjtemény használatát. A használók jogait és kötelességeit a könyvtár használati szabályzata rögzíti, melyet nyilvánosságra kell hozni.

 

A könyvtár használóinak köre

Az iskolai könyvtár korlátozottan nyilvános könyvtár. Az iskolai könyvtárat az iskola tanulói, pedagógusai, adminisztratív és technikai dolgozói használhatják. Szükség esetén az iskola tanulói számára előadást, foglalkozást tartó külső nevelő is igénybe veheti a foglalkozás megtartásához szükséges könyvtári szolgáltatást.

A beiratkozás és a szolgáltatások igénybevétele díjtalan.

Beiratkozás: a tanulói jogviszony, illetőleg a munkaviszony kezdetekor automatikus, megszűnésekor a könyvtári tagság is megszűnik. A tanulói- ill. dolgozói jogviszony létrejöttével az iskola tanulói, dolgozói elfogadják az iskola házirendjével együtt a könyvtár szabályait is.

Az adatokban bekövetkezett változásokat a könyvtárhasználó köteles bejelenteni az intézménynek. A tanulóknak az iskolából történő eltávozási szándékáról az osztályfőnök, vagy az iskolatitkár tájékoztatja a könyvtáros tanárt. A nyugdíjba vonuló vagy más okokból, az iskolából eltávozó kollégák az általuk kölcsönzött anyagokat az intézményből való eltávozásuk előtt leadják.

Az olvasók adatait a könyvtár az integrált számítógépes rendszerében rögzíti, azokat csak az olvasóval való kapcsolattartáshoz, a könyvtári nyilvántartásokhoz illetve tartozás esetén a végrehajtási eljáráshoz használja fel. Az adatok a könyvtári tagság megszüntetése után  törlésre kerülnek.

 

A könyvtárhasználat módjai

helyben használat: Az iskolai könyvtár dokumentumai közül csak helyben használhatóak a kézikönyvtári állományrész, a különgyűjtemények: audiovizuális (AV) anyagok, elektronikus dokumentumok, muzeális dokumentumok, folyóiratok (legutolsó számok).

A csak helyben használható dokumentumokat a szaktanárok egy-egy tanítási órára, indokolt esetben a könyvtár zárása és nyitása közötti időre kikölcsönözhetik.

kölcsönzés: A könyvtárból bármely dokumentumot csak a könyvtáros tanár tudtával szabad kivinni. Dokumentumokat kölcsönözni csak a kölcsönzési nyilvántartásban való rögzítéssel szabad.

A kölcsönzési határidő egy hónap, mely szükség esetén meghosszabbítható. Tankönyvek esetében ez egy tanév.

Ha a diák csak egy tanóra időtartamára kölcsönöz ki egy tankönyvet, azt legkésőbb a következő munkanapon a könyvtár zárásáig vissza kell hoznia. A könyvtárral szemben fennálló türelmi időn felüli késedelem, tartozás ideje alatt a kölcsönzés nem vehető igénybe.

Késedelem esetén a szokásos eljárás: a könyvtáros a hirdetőtáblán jelzi a kölcsönzési határidő lejártát, a tanuló nevét, a kölcsönzött dokumentum címét, ezt követően a könyvtáros kérésére az osztályfőnök is emlékezteti a diákot, majd írásos figyelmeztetést kap a tanuló, vagy (kiskorú esetén) a szülő.

Az iskolából távozó, illetőleg az érettségiző tanulók esetében a tanulói jogviszony megszűnésének időpontjáig a kölcsönzött tankönyveket, tartós tankönyveket, egyéb könyvtári dokumentumokat vissza kell szolgáltatni.

Az ingyenes tankönyvtámogatásban részesülő diákok által átvett tankönyvekkel kapcsolatos szabályokat az SZMSZ 10.8. pontja rögzíti.

Az elveszett vagy rongálástól könyvtári használatra alkalmatlanná vált dokumentumot az olvasó köteles egy kifogástalan példánnyal vagy a könyvtár számára szükséges más művel pótolni, vagy annak aktuális forgalmi értékét megtéríteni.

könyvtárközi kölcsönzés: A gyűjteményünkből hiányzó műveket - olvasói kérésre - más könyvtárakból meghozatjuk. A könyvtárközi kölcsönzés díja, mely az olvasót terheli, a szolgáltató könyvtár díjszabása alapján a postaköltség hozzáadásával kerül megállapításra.

A kérés indításakor az olvasót minden esetben tájékoztatni kell e tényről, illetve nyilatkoznia kell a térítési díj vállalásáról.

 csoportos használat: Az osztályok vagy tanulócsoportok részére a könyvtáros-tanár és a szaktanárok könyvtár használatra épülő szakórákat, foglalkozásokat tarthatnak. A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. A könyvtáros-tanár szakmai segítséget ad a foglalkozások megtartásához.

 

Könyvtári házirend

A könyvtár termeibe a tanuláshoz szükséges tankönyveken, eszközökön kívül más nem vihető be. Tilos bármilyen étel és ital fogyasztása. Tilos telefon, vagy bármilyen más elektronikai, multimédiás eszköz hangos, másokat zavaró használata, kivéve, ha az a könyvtári foglalkozáshoz szükséges.

 

 

Az ingyenes tankönyvek kezelésének szabályai

 

Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok részben tartós tankönyveket, részben egy tanévre szóló munkatankönyveket, munkafüzeteket kapnak. Ezek kezelése eltérő:

  1. Tartós tankönyvek: a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény 1. § (6) i) pontja határozza meg a tartós tankönyv fogalmát: “tartós tankönyv: az a tankönyv, könyvhöz kapcsolódó kiadvány, amely nem tartalmaz a tankönyvbe történő bejegyzést igénylő feladatokat, és alkalmas arra, hogy a tanulók legalább négy tanéven keresztül használják.” Ezeket könyvtári nyilvántartásba kell venni, és a könyvtár kölcsönzési szabályai szerint kell kiadni a tanulóknak.
  2. Munkatankönyvek, munkafüzetek (nem tartós tankönyvek): ezeket a könyveket nem kell könyvtári nyilvántartásba venni, és tanév végén nem kell leadni a könyvtárnak.

Az ingyenesen megkapott tartós tankönyveket a tanulók kötelesek bekötni, és minden lehetséges módon védeni az elhasználódástól, azokba beleírni, aláhúzni a szöveget nem lehet.

A megrongált, vagy elveszett tankönyveket az adott tankönyv megegyező kiadású példányával kell pótolni, vagy annak ellenértékét megfizetni az iskola fenntartójának. A rongálás mértékét mindig az iskolai könyvtáros méri fel, és dönti el, hogy az adott tankönyv használható-e még a következő évfolyamokban, vagy sem. Az elveszett vagy megrongált tankönyvek pótlására legkésőbb a tanév utolsó tanítási napjáig kell sort keríteni.

Az ingyenes tankönyvek visszaszolgáltatása minden tanév végén az utolsó tanítási nap előtt egy héttel kezdődik és tanévzáró ünnepély előtti nap fejeződik be.

Az iskola tanulói az ingyenes tankönyvek átvételekor aláírásukkal igazolják, hogy átvették a tankönyveket, és hogy jelen szabályzat minden pontját önmagukra nézve kötelezőnek elismerik.

 

A könyvtári állomány feltárása, a katalógus szerkesztés szabályai:

Az iskola könyvtári állománya részben számítógépen található. Cél először a kurrens állomány, majd a muzeális jellegű állomány feltárása.

1996-tól a hagyományos katalógust (cédula) lezártuk, ettől kezdve van az állomány számítógépen.

2002-2012-ig a könyvtár a BiblioBase könyvtári szoftver segítségével építette számítógépes adatbázisát.

2012-től csatlakozott az e-Corvina könyvtár-automatizálási rendszerhez, ennek segítségével lehetővé vált az ODR-hez való csatlakozás, az ország teljes könyvtári állományának elérése, és saját gyűjteményünk nyilvánossá tétele.

A dokumentumok formai feltárásánál az alábbi adatok kerülnek rögzítésre a könyvtári adatbázisban:

Főcím, párhuzamos cím, alcím, egyéb címadat Szerzőségi közlés

Kiadási adatok

Megjelenés adatai: Kiadó neve, kiadás helye, éve Oldalszám, mellékletek, illusztráció, méret Sorozatcím, sorozat száma, ISSN szám Megjegyzések

Kötés : ár ISBN szám

A  formai  feltárás  célja,  hogy  rögzítse  a  könyvtári  állomány  dokumentumainak     adatait

(bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok).

A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása minden esetben az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza.

  1. A könyvtári dokumentumok tartalmi feltárására Tárgyszavak kerülnek rögzítésre az adatbázisban.
  2. A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A raktári jelzetet rávezetjük a dokumentumra, és rögzítjük az adatbázisban is.

A szépirodalmi művek raktári jelzete a betűrendi jel, azaz Cutter-szám.

A szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el, mely a tartalmi elkülönítést biztosítja. Az ETO főcsoportjai alapján kerülnek a művek a polcokon elrendezésre.

 

Vissza

A Széchenyi István Gimnázium könyvtárának története

 

 

Az iskola tulajdonában lévő könyvállomány az 1950-es évekig bizonyosan két részre tagolódott: tanári és ifjúsági könyvtárra. Külön nyilvántartással, külön beszerzéssel, egymástól elkülönült helyen. 1973-tól viszont már biztosan együtt kezelték a két állományt. Ettől az évtől már közös leltárkönyvet vezettek, megszűnt a könyvek jelölésénél a tanári könyvtárra utaló „V.” és az ifjúsági könyvtárra utaló „IV.” szám. Arra sajnos nincs pontos adat, hogy mikor került egy helyiségbe a két állomány rész, 1973-ban vagy esetleg már korábban.

A tanári könyvtár alapítása a két felekezeti alreáliskola idejére, az 1850-es évekre vezethető vissza. Majd az 1868-ban megalapított főreáliskola tulajdonába ment át az addig összegyűlt könyvállomány. A katolikus iskolából 19 db könyvet, az evangélikusból 150 db-ot adtak át. Azonban ez a szám adományokból még abban az évben 300 kötetre emelkedett.

Az 1868-as alapításkor viszont már gondoltak a tanuló ifjúságra is. Sopron város 89 kötetet szerzett be a diákok számára. Két évvel később 120 kötet magyar, 193 kötet német nyelvű könyv van az ifjúsági könyvtár birtokában.

Mindkét könyvtár - a tanári és az ifjúsági is - az első évtizedekben részben adományokból (tanárok, diákok, könyvkiadók), részben a tanszer-általány keretéből, harmadrészben pedig a beiratkozáskor fizetendő könyvtári díjból (tanulónként 2 Ft 1869-ben) gyarapodott. Ezekben az években az iskolai évkönyvek rendre felsorolják az éves gyarapodást (a könyv szerzője, címe, ill. ki az ajándékozó). Évente átlagosan 120-130 kötettel gyarapodott a tanári, 50-60 kötettel az ifjúsági könyvtár.

1871-ben Önképzőkör alakult az iskolában, melynek célja a magyar nyelv használata, a szóbeli előadásmód tökéletesítése, a zenei képzettség fejlesztése volt. Mindezek segítésére külön könyvanyagot is gyűjteni kezdtek.

1878-1885-ig külön olvasókör is működött az Önképzőkörön belül. Az olvasás idejét is meghatározták: szerda, szombat, vasárnap du. 3 óráig, két felügyelővel történt az önképzőköri könyvtár használata.

Ez a könyvállomány is évről évre gyarapodott. Az 1891. febr. 23-tól már Berzsenyi-körnek nevezett önképzőkör 1895-re 615 kötettel, és 26 füzettel rendelkezett. (514 magyar, 100 német, 1 francia)

Több folyóiratot is járattak: Vasárnapi Újság, Budapesti Szemle, Figyelő, Természettudományi Közlöny stb.

Az iskolai könyvtárhoz viszonyítva szerényebb gyarapodást Kárpáti Károly 1896-os tanulmányában azzal magyarázza, hogy a kör tagdíja kevés (1 frt), és a bevétel nagyobb részét pályadíjakra, ünnepélyekre, folyóiratok megrendelésére fordítják, kevésbé a könyvbeszerzésre. De megemlíti Autheried Imre hagyatékát, aki 1893-ban hunyt el, és a Berzsenyi-körre hagyományozta 84 db díszkötésű könyvét.

A könyvtárak felügyelői, gondozói egészen az 1960-as évekig tanárok voltak, akik csak mellékállásban foglalkoztak a könyvtárral. Az 1870-es évek könyvtárosai: tanári könyvtár őre: Ulber Mátyás tanár úr, az ifjúságié többek között Kövesdy Ignác, Toppler István, Moller Ede voltak.

1875/76-os évkönyvben tesznek először említést arról, hogy a bécsi cs.  Kir. egyetemi kvt. könyveket kölcsönzött a tanároknak. E mellett sajnálattal tudatják, hogy ugyanilyen gesztus a budapesti egyetemi könyvtár részéről nem érkezett.

A tanoda állami átvételekor, 1875-ben a tanári kvt. állománya: 1280 könyv, 166 füzet, az ifjúsági kvt. állománya: 582 könyv.

Önképzőkör könyvtára 179 magyar, 61 német könyvet és 9 évfolyam folyóiratot őriz.

 

1886-ban főigazgatói rendelet születik arról, hogy az éves jelentésben be kell számolni a könyvtárat használó tanulók számáról, ill. a kölcsönzött könyvek forgalmáról. Szintén rendelet szól arról, hogy a könyvtári dokumentumokat ezen túl csak hazai könyvárusoknál lehet beszerezni.

Az 1880-as évektől tapasztalható, hogy már nem csak 1-1 példányban szereznek be egy könyvet, hanem 2-3 példányban.

A fontosabb könyvtári beszerzésekről rendszeresen főigazgatói rendeletet adtak ki, amelyek az évkönyvekben is szerepelnek.

1893/94-es évkönyvben olvashatunk egy központi ajánló jegyzékről, mely az iskolai könyvtárak gyarapításához nyújt segítséget.

1895-re az ifjúsági könyvtárat két részre bontották, az alsó 4 osztálynak és a felső 4 osztálynak külön gyűjteménye volt, két könyvtárossal.

Az 1890-es évektől már külön keretet biztosítottak a könyvtári könyvek bekötésére.

 

Raktári rend, könyvek csoportosítása téma szerint:

 

Dr. Bäumel Ede, a könyvtár kezelője pontos kimutatást készített 1876. jan. 1-ei állapotokról.

Külön szedve témakörönként, tudományáganként a könyvtár anyagát: Szótárak, Német klasszikusok, Természetrajz stb.

A számszerű kimutatásból az is kiolvasható, hogy az alsós tanulók könyvtárában csak magyar és német nyelvű szépirodalmi művek, ill. folyóiratok voltak, a felsős könyvtárban: az előbbieken túl történelmi, földrajzi, természettudományi könyveket, tankönyveket is használhattak a diákok.(1885)

Az 1900-as évek elejétől az ifjúsági könyvtár állományát osztályonként helyezték el, ált. az osztályfőnök volt a könyvtár őre.

Pl. 1906-ban: 1.oszt. 249 db, 2. oszt. 327 db, 3. oszt. 288 db, 4. oszt. 327 db, 5-8. oszt. 3562 db, összesen: 4753 db könyv.

 

Könyvtárhasználati szabályzat is készült már ekkor, mely Kárpáti Károly monográfiájában is olvasható.

-két hétre lehet kölcsönözni, újabb két hétre lehet hosszabbítani

-az alsó tagozatosoknál egyszerre csak két könyv lehet kinn, a felsősöknél nincs számszerű korlát megfogalmazva, de megjegyzi a szabályzat: „a leggondosabb ellenőrzést fogjuk gyakorolni, hogy a felületes és mohó olvasási dühnek határt szabjunk”. (190. old.)

-rongálás esetén ki kell fizetni a könyv árát

-csak a rendes könyvtári órákban lehet könyveket kiadni, és bevenni stb.

 

Beszerzés:

 Ajánlhat diák és tanár is megvételre könyvet. Fontos elv volt, hogy „…szív- és jellemképző és a nemzeti érzületet ébresztő és erősítő művek nagy számban foglaljanak helyet könyvtárunk polczain”. A magyar ifjakat német nyelvű irodalom, a németajkúakat pedig magyar nyelvű irodalom olvasására buzdítják.

Az ifjúsági könyvtár őre kezdetben Moller Ede volt, majd Kárpáti Károly vette át, aki 9 évig könyvtároskodott, ez alatt újra leltározta az állományt, és új rendszerezést is végzett. Kialakította az ún. „kézi könyvtár”-at, mely nem a mostani értelemben vett állomány részt jelentette, hanem az osztályonkénti kötelező és ajánlott olvasmányokat, prózai és költői műveket, vagyis szépirodalmat. 

Berendezés: Az ifjúsági könyvtár berendezése 1895-ben a következő: 2 ajtós szekrény 4 db, asztal 2 db, korlát 1 db, létra 2 db.

 

Épület-Elhelyezkedés

Az iskola 1892. jan. 1.-től a teljes épületet megkapta, tágasabb körülmények között folyt tovább az oktatás. A könyvtári szobák korábbi elhelyezkedésére nem közöl adatokat a monográfia, de a megújult épület alaprajzán már láthatjuk, hogy a tanári könyvtár a földszinten, az Iskola-utcza felőli oldalon, részben a lépcsőház mögött kapott helyet. (A mai (2011. évi) könyvtár egy részén, ill. a stúdió és porta helyén. Tehát mondhatjuk, hogy a 2006/2007-es átépítés során régi helyére került vissza a könyvtár.)  A tanári könyvtár alapterülete: 1. szoba 50,05 mm, 2. szoba 18,91 mm.

Az ifjúsági könyvtár szintén a földszinten, de az Iskola-utczai szárny végén került kialakításra. A könyvtárból nyílt még egy kisebb terem, amelybe az érem- és régiség szertárt költöztették. Az ifjúsági könyvtár alapterülete: 40,81 mm. A kétfelé bontott állomány (alsós és felsős tanulók részére) elkülönítéséről nem szól a tanulmány

Selejtezés:

1898: Rendelet: 70. ig.126. főig. 450 V.k. m. sz. Az ifjúsági könyvtárból kiselejtezett könyvek eladandók.

Segélykönyvtár: 1899-ben alapította meg Horvát Rezső tanár az un. Segélykönyvtárat, mely ingyenes tankönyvekkel látta el a szegényebb tanulókat, kezdetben 80-100 főt, később ennél is többet. Ez kezdetben 4-500 könyv, később 7-800 tankönyv kölcsönzését jelentette évente.

 

Az 1907/08-as tanév évkönyvében az ifjúsági könyvtár forgalmát táblázatban közölték:

Osztályonkénti bontásban közlik a könyvtárhasználók számát, ez minden esetben megegyezik az osztályba járó diákok számával. Az 1-4. osztályosok kizárólag szépirodalmi műveket, és folyóiratokat kölcsönöztek, átlagban 5-11 db-ot tanulónként. Az 5-8. osztályok tanulói irodalomtörténeti, történelmi, természettudományi műveket, ill. szépirodalmat, kötelező olvasmányokat kölcsönöztek átlagban 18-20 db-ot tanulónként.

A táblázatból jól látszik az akkori könyvtári besorolás 10 szakterülete, mindegyiket egy-egy nagybetűvel jelölték.

Pl.:

A. szak - Irodalom, irodalomtörténet, műtörténet (csak a felsős tanulóknak)

B. szak – Szépirodalom, szórakoztató olvasmányok (csak a felsős tanulóknak)

C. szak – Történelem, földrajz, útleírás (felsősöknek)  stb.

Az állomány nagysága: 3650 kötet

A tanári könyvtár állományának jelölése teljesen eltér ettől, ott pl. az „A” a szótárakat jelöli, a „B” a Német nyelv és irodalmat. Az állomány nagysága: 7046 kötet

 

Az első világháború éveiben a könyvtár is nehezebb időket élt, sokszor tartottak órákat a könyvtár termeiben helyhiány miatt (1914-től a katonaság lefoglalt több tantermet a földszinten és az első emeleten), a könyvállomány gyarapodása minimális ebben az időszakban.

A háborút követően a békeszerződés Sopront és környékét Ausztriához csatolta, ezért 1921. aug. 19-én el kellett szállítani az iskola nagy értékű felszereléseit 6 vasúti kocsiban. Sajnos az évkönyvben nem szerepel arra vonatkozóan adat, hogy a  könyvtárak könyvei ide tartoztak-e. A felszerelés 1922. jan. 7-én érkezett vissza, általában jó állapotban, kivéve egy kocsit, mely balesetet szenvedett, ezért több könyvesláda megsérült. De nem derül ki, hogy ez könyvtári könyveket, vagy pl. anyakönyveket, más iratokat rejtett-e.

Az 1920-as évek elején elfogadott fegyelmi szabályokban a könyvtárhasználatra is kitértek:

a 25. pont  az iskola tulajdonában lévő könyvek használatáról szól: „A tanuló az iskolától kapott minden könyvet sértetlenül és tisztán tartozik visszaadni, esetleg a könyv értékét megtéríteni ; a tanév végén pedig köteles minden tartozást kiegyenlíteni, mert ellenkező esetben okmányait nem kapja ki.”

(A Soproni Állami Széchenyi István Reáliskola 51. sz. Értesítője az 1925-26-os évről. Sopron 1926. p. 69.)

 

Az 1920-as években a Berzsenyi-kör könyvtára is fejlődött, gyarapodott, olyan diákok közreműködésével, mint pl. Friedrich Károly, aki 2 évig volt a Kör könyvtárosa, VII. és VIII. osztályos korában. A könyvállomány ekkor már elérte az 1600 kötetet.

1937. nov. 12-én a második emelet mennyezete leszakadt. Az iskolát ki kellett üríteni az igazgatói iroda és a tanári szoba kivételével. Az osztályokat januárban, a szertárakat, így a könyvtárat is áprilisban ürítették ki. A felújítási munkák májusban kezdődtek. A könyvtár állománya a szertárak anyagával együtt a tornaterembe került. A kiürítést a tanárok és a diákok végezték az évkönyv tanúsága szerint nagy buzgalommal. (Akárcsak 70 évvel később, 2006-ban.)

Ekkor már - a nyilvántartások szerint - a tanári könyvtár 11831 db, az ifjúsági könyvtár 7108 db kötettel rendelkezik. Alapterületük: tanári kvt. 33 és 30 mm-es terem, ifjúsági kvt. 28 és 26 mm-es terem.

A háború alatt, 1938-ban az 1. emeleti tanári könyvtárat osztályteremmé alakították át. A volt tanári könyvtár fülkéjébe a történelmi és földrajzi szertár került. Az ifjúsági könyvtár és a mellette lévő volt történelmi és földrajzi szertár helyére került a tanári könyvtár.

Az ifjúsági könyvtár pedig a földszinten kapott helyet.

/1892-es adat szerint a tanári könyvtár a földszinten a lépcsőház mellett található, az eltelt 46 év alatt valamikor átköltözött az első emeletre. (17., 18.-as terem) Az 1892-es adat szerint az ifjúsági könyvtár szintén a földszinten a folyosó végén található. Valamikor elköltözött onnan az 1. em. 16-os terembe./

Alapterületek az átköltöztetés után: tanári kvt. 49 és 23 mm. (I. em. 15. és 15b. terem),

ifjúsági kvt.: 46 mm. (fszt. 6-os terem).

 

Az 1941/42-es tanévben az ifjúsági könyvtárban nagyarányú selejtezés történt, ill. a rendezés során 319 kötetet áthelyeztek a tanári könyvtárba. 793 kötetet A Közoktatásügyi Tanácshoz terjesztettek fel további hasznosításra. 3777 kötetet végleg selejteztek. A munkában Szabó Béla könyvtáros, Dér Zoltán és Vas Jenő tanár urak vettek részt. Hónapokig tartott a munka a VI. osztály tanulóinak részvételével. Az átrendezés ideje alatt csak a kötelező olvasmányokat lehetett kölcsönözni, a tanév második felében nyílt meg újra a könyvtár.

A könyvtár állománya: 1977 kötet lett a selejtezés és átcsoportosítás után.

Az ifjúsági könyvtárat valószínűleg már áthelyezték az 1939-es állapothoz képest (fszt. 6-os teremből), talán ezért is kellett ilyen nagyarányú selejtezést, átirányítást végezni, mert kisebb terembe került. Az iskolai évkönyv statisztikai táblázatában nem szerepel az iskolai könyvtár terme, de a tanári könyvtár alatti üres sor ezt jelezheti (1. em. 16a terem 27 mm).

1943 augusztusában az iskola egy részét hadikórházzá alakították át, ezért az ifjúsági és az önképzőkör könyvtárát a tornateremben raktározták el. A tanári könyvtár dolgozószobájából lett az igazgatói iroda. Nem említi az évkönyv, de valószínű, hogy a tanári könyvtár tovább tudott működni (kb. 12.705 kötettel)

1943/44-es iskolai évkönyv szerint a tanári könyvtár az 1. em. 15-ös teremben működik továbbra is, az ifjúsági könyvtár egy ceruzával beírt bejegyzés szerint megkapta az 1. em.25-ös termének egy részét. Ez a terem előtte 71 mm volt, ebből választhatták le a 29 mm-es ifj. könyvtárat. Ez a kis helyiség csak korlátozott szolgáltatásra volt alkalmas, csak a kötelező házi olvasmányokat tudták kölcsönözni a tanulók.

1945-ben bombatalálat érte az épületet, majd az orosz katonaság foglalta le, a könyvek sorsát nem ismerjük, viszont az 1948/49-es évkönyv szerint a tanári könyvtár 9330 db, az ifj. kvt pedig 3298 db könyvvel rendelkezik, tehát a könyvek nagy része átvészelte a háborút.

 

Muzeális értékeink:

 

Révai nagy lexikona teljes sorozat (1924-es kiadás)

Pallas nagy lexikona teljes sorozat (1893-as kiadás)

Biblia (Káldi György fordítása nyomán) Érseki Lyceum Könyv- és Kőnyomdája, Eger1865.

Titus Livius műve Róma város alapításáról (1759-es kiadás)

Plinius Secundus: A természet históriája c. műve 3 kötetben (1723-as kiadás)

Pascal Pensées (Gondolatok) c. műve 1778-as kiadása

Petrus Andreas Matthiolus sienai orvos botanikai könyve 1598-ból (Nicolai Bassaei kiadása, Frankfurt)

 

Vissza

 

Pályázatok 

 

Az utóbbi 10 év legnagyobb könyvtárfejlesztésére sikerült anyagi forrást nyernünk a TIOP -1.2.3/11/1 számú „Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – Tudásdepó-Expressz” című pályázattal. 2012 novemberében érkezett meg a 6 új számítógép monitorral, melyekkel a tanárok és diákok könnyebben, gyorsabban kereshetnek az internetes könyvtári adatbázisokban, gyűjthetnek adatokat a weboldalakról. A könyvtáros munkáját is új hardver eszközök segítik (PC, monitor, vonalkód leolvasó, külső merevlemez). A könyvtári dokumentumok szélesebb felhasználását az új fénymásoló biztosítja. Szakórák (főként nyelvi, irodalmi, történelmi, földrajzi) színesítésére használható a könyvtár olvasó termében felszerelt projektor és a hozzá kapcsolódó motoros vetítővászon. Az e-Corvina könyvtár-automatizálási rendszerhez való csatlakozás pedig az iskolai könyvtár állományában való keresést teszi lehetővé. (Ld. Katalógus menüpont)

 

Vissza

 

Galéria

 

Galéria: Könyvtár

 

Vissza